Hegyvidék SE Természetjáró szakosztálya, Szabadság Vándorai
2013. évi I. féléves túraterve

Január 5.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Budai-hegység.

Találkozó: 8:30, Széll Kálmán tér, óra alatt.

Útvonal: Nagyhíd – Szerb Antal u. – Ferenc-halom – Remetefej – Tündér-hegy – Kossuth Lajos emlék – Normafa.

Táv - szint: 9 km, +410, -100 m. Érkezés: 14 óra körül. Költség: nincs.

Január 19.: Túravezető: dr. Arday Lajosné, Budai hegység.

Találkozó: 9.00, Széna-tér, Volánbusz végállomás.

Járat indulás: 9.25-kor Telkibe, jegyet Hidegvölgyi erdészházig kell venni.

Útvonal: Hidegvölgyi erdészház – Erzsébet-puszta – Váradi tanya – Mézes-hegy – Főkútforrás – Kálvária-hegy – Biatorbágy.

Táv - szint: 10 km, +-100 m. Érkezés: 15 óra körül Budapestre. Költség: 1.000 Ft.

Február 2.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Budai-hegység.

Találkozó: 8:30, Széll Kálmán tér, óra alatt.

Útvonal: Budakeszi, Kossuth Lajos u. – Virág-völgy – Makkosmária – Végvári- szikla – Sorrento – Felsőszállás – Mária-völgy – Budaörs, 40-es busz mh.

Táv - szint: 10 km, +280, -350 m. Vége: kb. 14 órakor. Költség: 2 BKV jegy.

Február 16.: Túravezető: dr. Arday Lajosné, Budai hegység.

Találkozó: 8:30, Batthyány tér, 11-es autóbusz végállomás.

Útvonal: Nagybányai út – Árpád-kilátó – Oroszlán-szikla – Határ-nyereg – Hűvösvölgy – Páfrány u. – Nagyhíd (61-es villamos).

Táv - szint: 12 km, +-150 m. Érkezés: 14 óra körül. Költség: nincs.

Március 2.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Pilis hegység.

Találkozó: 8.00, Batthyány tér, HÉV pénztár. Indulás: 8.08-kor Csillaghegyig.

Útvonal: Csillaghegy – Puszta-hegy – Ezüst-hegy – Nagy-Kevély – Teve-szikla – Köves-bérc – Külső Bécsi út.

Táv - szint: 12 km, +450, -430 m. Érkezés: kb. 15 órára. Költség: 1 BKV jegy.

Március 16.: Túravezető: dr. Arday Lajosné, Pilis hegység.

Találkozó: 7:45, Batthyány tér, HÉV pénztár.

Indulás: 7.58-kor Szentendrére, jegyet Pomázig kell venni.

Útvonal: Két-bükkfa-nyereg – Égett hárs – Felső-Ecset-hegy – Dobogó – Savó-kúti-tisztás – Hideglelős-kereszt – Búbánat-völgy.

Táv - szint: 16 km, +200, -600 m. Érkezés: 18 óra körül Budapestre. Költség: 2.500 Ft

Április 6.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Börzsöny hegység.

Találkozó: 7:45, Nyugati pu. pénztár. Indulás: 8.07-kor Szob felé, jegy Kismarosig.

Útvonal: Királyrét Erdei vasút végállomás – Bajdázói-tó – Suta-berki-nyiladék – Spartacus ház – Hárs-rét – Foltán-kereszt – Lóégés – Csehvár – Diósjenő v. á.

Táv - szint: 15 km, +580, -610 m. Érkezés: 17.00 körül Bpestre. Költség: 2400 Ft

.
Április 20.: Túravezető: dr. Arday Lajosné Mátra-hegység.

Találkozó: 8:00, Stadionok autóbusz pu.

Indulás: 8.15-kor Mátraszentimrére, jegyet Galyatetőig kell venni (ajánlott elővételbe).

Útvonal: Galyatető – Nyírjes-bérc – Csórréti tározó – Nagy-völgy – Vörösmarty turistaház – Mátraháza – Farkas-kút – Sástó.

Táv - szint: 14 km, +350, -500 m. Érkezés: 19.00-ra Budapestre. Költség: 2.500 Ft

Május 1 – 4.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Zempléni-hegység.

Szállás: Sárospatak, Vendégház, 2 - 4 ágyas szobák emeletes ágyakkal.

Találkozó: 10:00, a szállásnál. Utazás: egyénileg.

Program: túrák a kórnyéken, Sárospatakon városnézés, Vizsoly, Regéc.

Táv: naponta 10-14 km. Érkezés: kb. 18 órára Budapestre.

Költség: kb. 12.000 Ft + utazás, Jelentkezés. Január elején 4.000 Ft előleggel.

Május 18.: Túravezető: dr. Arday Lajosné, Börzsöny-hegység.

Találkozó: 6:45. Nyugati pu. pénztár. Indulás: 7:07-kor Szobra, retúrjegy kell Szobig.

Útvonal: Márianosztra – Kopasz-hegy – Só-hegy – Nagy-Sas-hegy – Nagyirtás-puszta – Nagy Koppány – Farkas-völgy – Nagybörzsöny.

Táv - szint: 15 km, +-500 m. Érkezés: 18:00 órára Budapestre. Költség: 2.500 Ft

Június 1.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Gerecse-hegység.

Találkozó: 8:00, Déli pu. pénztárcsarnok. Indulás: 8.21-kor Komárom felé, jegyváltás Tatabányáig, itt átszállás.

Útvonal: Tornyópusztai bejárat – Somlyó – Dőrét – Kettes-tó – Hatos-oldal – Körösi Csoma Sándor forrás – Szárliget v.á.

Táv - szint: 16 km, +380, -410 m. Érkezés: Budapestre 17 óra körül. Költség: 2.200 Ft

Június 16 VASÁRNAP.: Túravezető: dr. Arday Lajosné, Bükk-hegység.

Találkozó: 6:00, Stadionok autóbusz pu.

Indulás: 6.15-kor Jósvafőre, jegyváltás elővételben Egerig.

Útvonal: Bányahegy – Három-kő – Toldi bükk – Lombot-hegyese – Kurta-orom – Bujdosó-szikla – Oldalvölgyi halastó.

Táv - szint: 15 km, +300m, -550 m. Érkezés: 19:00 órára Bp-re. Költség: 5.000 Ft

Június 28 – július 6: Bulgária

Utazás autóbusszal. Ellátás: félpanzó. Elhelyezés: két ás három ágyas szobákban

Program: Megállás a Vaskapunál, túrázás a Vitosán és a Rodope-hegységben. Városnézések Belgrádban, Szófiában, Kazanlakban, Nessebárban

Tervezett költség: Kb. 130.000,-Ft/fő (min 35 fő esetén) + belépők, felvonók, extra túrák költsége, biztosítás. Jelentkezés: március 15-ig 50.000 Ft-tal.

Hegyvidék SE Természetjáró szako., Szabadság Vándorai
2013. évi II. féléves túraterve

Júniús 28 – július 7.: Túravezető: Rokolya Péter és Sütő-Nagy István.

Bulgária.

Találkozó: 6.15 órakor a Deák téren. Indulás: 6.30-kor. Utazás: autóbusszal.

Program: Vaskapú, Szófia, Boyanai-kolostor, Vitosa, Rilai kolostor, Kazanlak, Nessebar, Nis, Újlak.

Tervezett költség: kb. 130 000 Ft + belépők.

Augusztus 28. – szeptember3.: Túravezető: Kaszinec Otokar, Malomhegyi Imre, Sütő-Nagy István, Kárpátalja.

Találkozó: Találkozó: 7:00 órakor Nyugati p.u.-on. Indulás: 7.23-kor.

Utazás: vonattal és autóbusszal.

Szállás: Munkácson, Volócon, Rahón

Program: Nevicke-vár, Ungvár, Szolyva, Uklini-hágó, Szinevéri-tó, Rahó, Fekete Tisza-forrás, Huszti vár, Tiszaújlak, Beregszász, Munkács.

Érkezés: kb. 20 órára Budapestre.

Költség: Szállás, vacsora, reggeli, belépő, idegenvezetés: 315 euró + vonatjegy.

Jelentkezés: június 30-ig 200 Euróval.

Szeptember 21.: Túravezető: Dr. Arday Lajosné, Pilis-hegység.

Találkozó: 7.45, Batthyány tér, HÉV pénztár. Indulás 7.58-kor Szentendrére, jegyváltás Pomázig.

Útvonal: Két-bükkfa-nyereg – Égett hárs – Felső Ecset-hegy – Dobogó – Savó kúti tisztás – Hideglelős kereszt – Búbánat-völgy.

Táv - szint: 16 km, +200 m, -600 m. Érkezés: 18 óra körül Budapestre.

Költség: 2500 Ft.

Október 5.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Vértes hegység.

Találkozó: 7:00, Kelenföldi pu. pénztár. Indulás: (Bp. Keleti pu. 7.10-kor) 7.24-kor München felé, jegy Tatabányáig, tovább autóbusz.

Útvonal:.Vértessomló – Bödön-bükk – Szép Ilonka-forrás – Mária-szakadék. – Birka csárda – Szárliget vá.

Táv - szint: 14 km, +240, -200 m. Érkezés: kb. 17 órára Budapestre.

Költség: 3100 Ft.

Október 19.: Túravezető: Dr. Arday Lajosné, Börzsöny hegység.

Találkozó: 6:45, Nyugati pu. pénztárcsarnok. Indulás: 7.07-kor Szobra, itt átszállás autóbuszra, retúrjegy Szobra.

Útvonal: Nagybörzsöny – Oláh János völgy – Koppány-nyereg –Nagy Galla – Liliompuszta.

Táv - szint: 15 km, + - 300 m. Érkezés: 18 óra körül Budapestre.

Költség: 3000 Ft.

.
November 9.: Túravezető: Sütő-Nagy István,, Gödöllői-dombok.

Találkozó: 7:40, Nyugati pu. pénztárcsarnok. Indulás: 8.00-kor Vác felé.

Útvonal: Őrbottyán, harangöntő műhely – Kálvária-hegy – Kéri-erdő – Öreg-hegy – Galgamácsa, Vankóné Dudés Juli Emlékház , – vá.

Táv - szint: 14 km, + 150 m, - 220 m. Érkezés: 16.00 vagy 18.00-re Budapestre.

Költség: 2600 Ft.

November 16.: Túravezető: Dr. Arday Lajosné, Mátra hegység.

Találkozó: 7.20, Stadionok autóbusz pu. Indulás: 7.45-kor Recskre, jegyváltás Mátraházáig (elővételben ajánlott).

Útvonal: Mátraháza – Somor-patak völgye – Ménescsapási fenyves – Remete barlang – Vaskapu – Benevár – Mátrafüred.

Táv - szint: 10 km, +150, -400 m. Érkezés: 17 óra körül Budapestre.

Költség: 3500 Ft

December 7.: Túravezető: Sütő-Nagy István, Budai hegyek.

Találkozó: 8:30, Moszkva tér, az óra alatt.

Útvonal: Amerre a Mikulás járt.

Táv: kb. 4 - 8 km a résztvevőktől és az időjárástól függően.

Érkezés 13 órakörül.

Megjegyzés: a várható 14 éven aluli gyermekek számát kérem telefonon jelezni november 17-ig.

December 21.: Túravezető: Dr. Arday Lajosné, Budai hegyek.

Találkozó: 8:30, Újlaki Templom, 65-es autóbusz végállomása.

Útvonal: Fenyőgyöngye – Nelli pihenő – Fekete salak – Virágos-nyereg – Csúcshegy oldala – Rozália téglagyár.

Táv - szint: 12 km, +100, -200 m. Érkezés: 14 óra körül.

Költség: 1 buszjegy.

Szakosztály Klubest

Minden hónap harmadik szerdáján a Virányos Közösségi Házban 18.30-tól.

Az alkalmak témáját a ház programjában adjuk meg.

Túravezetők: Sütő-Nagy István: 202-7849 és 30-934-6968,

Arday Lajosné: 356-0073

Figyelmeztetés: A menetrendek változhatnak, ennek megfelelően az utazások időpontjai módosulhatnak

A Szabadság Vándorai szakosztály 2013. május 1-4-i túrája a Zempléni-hegységben

Hollóháza

Nevét a pálos rend címerállatáról, a hollóról kapta, Hollóháza község hazánk északi részén, a Zempléni-hegységben, egy hegyekkel teljesen körülzárt kis völgy közepén fekszik, Magyarország egyik legészakabbra fekvő községe. A környék háborítatlan hegyvidék, amelyet számos turista keres föl, miután Hollóháza az 1096 kilométer hosszú Országos Kék Túra egyik végpontja.

A község Árpád-kori település. Nevét az itteni pálosok címerében található hollóról, illetve a faluhatárában valamikor létezett kolostor (hollósház) nevéből eredeztetik. Egy 1270-ből származó okirat már lakott helyként említette, a füzéri várhoz tartozott, de a középkorban Felsőkomlós néven is ismerték. A 17. században elnéptelenedett, a török harcok idején elpusztult, és csak a Rákóczi-szabadságharc után telepítették újra.

I. Lipót a Károlyi családnak adományozta a területet. Ők szlovák telepeseket telepítenek a faluba. A Hollóházi Porcelán, Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 225 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik. Az ország keleti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult, ahol kezdetleges, de mégis szép poharak, palackok, üvegedények készültek. A XIX. század elején az üvegipar fellendült. A hollóházi huta azonban távol esett a fő közlekedési útvonalaktól, és az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagoktól. A fa jelenléte sem indokolta már a fennmaradást, hiszen az üveggyárak már szenet, vagy lignitet használtak. A 19. században a kis üveghuták már nem tudják felvenni a versenyt a nagyüzemekkel, ekkor Károlyi arra a döntésre jutott, hogy felhasználja a birtokán lévő kaolint, és 1831-től a szomszédos Telkibánya példájára Hollóháza hutáját kőedénygyárrá alakítják át. A hollóházi és telkibányai kőedények szorították ki a fazekasok cserépedényeit, és maradtak fenn legtovább egyes helyeken napjainkig is, a parasztháztartásokban.

Fellendülése Istványi Ferenc munkásságához köthető. Évtizedeken át k Hollóházán, A kezdetektől számos bérlő állt a gyár élén, de az első igazi fellendülés 1857-ben következett be, amikor Istványi Ferenc lett a gyár következő bérlője négy évtizeden át, 1860-tól 1902-ig. Istványi Ferenc a kezdetben egy-két épületből álló, háztartási kőedényeket gyártó manufaktúrát, a század végére jelentős gyárteleppé fejlesztette. Ezzel az alig 700 lakosú községben teljes foglalkoztatottságot biztosított. A termékek bár gyárban készültek, mégis igazi népművészeti alkotások voltak. A forma- és motívumkincs apáról-fiúra, kézről-kézre öröklődött. A díszítőművészet és a dísztárgyak a XX. század beköszöntével jelentek meg, később a finomkerámia és porcelángyártást is bevezették.

Termékeinek jellemzője a halvány alaptónusra festett élénkvörös rózsás díszítés.

Az 1923-as újraindulás után a vezetőség nagy gondot fordít a helyes massza-összetételre. A porcelán áruk megdrágulása folytán megélénkül a kereslet a kőedény áruk iránt. 1926-ban áttértek a díszműáru és figurák gyártására. A bank azonban többi befektetése miatt csődbe ment, a gyár ismét 8 hónapig szünetelt. 1927-ben az ország ipara még mindig lassan ébred háborús álmából, az infláció viszont már megszűnőben, a magyar valuta stabilizálódik, javul a közlekedés. A termelésnél azonban az egyetlen céljuk a profit. A művészi szempontok újból háttérbe szorultak.

Újabb fellendülés kezdődik 1939-ben, amikor új bérlő Szakmáry Károly kassai kereskedő kerül a gyár élére. Nagy munkakedvvel látott a művészileg és műszakilag lesüllyedt gyár kapacitásának növeléséhez, a gyártmányok minőségének javításához. Új széntüzelésű körkemencét építenek. A gőzhajtású generátort elektromos berendezésekre cserélik, három modern villamos kemencét is felállítanak, ezek új dekorok gyártását tették lehetővé.

A gyár fejlődésnek indul, már nemcsak a falusi lakosság igényét szeretné kielégíteni, hanem a polgárság ízlését is. Szakmáry Károlyt hosszú távú tervei, célkitűzései végrehajtásában a Hollóházi Kerámia Gyár 1948. évi államosítása akadályozta meg. Az államosítás után az alapanyagok és az égetési technológia átalakításával áttértek a porcelángyártásra, az első termékek az ország villamosításához szükséges kisfeszültségű porcelán szigetelőtestek voltak. Néhány éves ipari porcelángyártás után 1957 óta gyárt Hollóháza használati porcelánt: edényeket és dísztárgyakat. A dolgozók kőedény-korszakban elsajátított szépérzéke, szakmai készsége a porcelángyártásban is töretlenül megjelent. Az 1960-as évek elejétől szakképzett és tehetséges iparművészek vették át a termékválaszték fejlesztésének feladatát, ez napjainkig sikeresen támogatja azt a törekvést, hogy Hollóháza a magyar porcelánművészet fontos műhelye legyen. Az 1972-ben befejezett rekonstrukció eredményeképpen egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi gyár helyén.

A propán-bután gázfűtésű alagút kemencék lehetővé tették az előző lágy porcelán helyett a kemény porcelán gyártását. Időközben a foglalkoztatottak száma az előző 300-ról közel 1000-re emelkedett.

A gyár életében jelentős esemény volt, amikor 1977-ben Hollóházára érkezett Szász Endre grafikus és festőművész, aki kezdeményezte a művészi táblaképek készítését. Szász Endre egyik porcelánképe látható a helyi iskola főfalán is.

A Hegyközi aprófalvak települései között Hollóháza foglalkoztatási centrummá fejlődött. Az iparművészek számát több mint 10 fölé növelték. Az újvonalú, modern, művészi igényű hollóházi porcelán díszműáru és háztartási edényáru iránt úgy belföldön, mint külföldi viszonylatban tovább nőtt a kereslet. Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ több pontjára exportál a gyár.

A technológia, a felhasznált alapanyagok, a termékek minősége megfelel a földpátos kemény porcelán európai szakmai színvonalának. A Hollóházi Porcelán, mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek.

A hollóházi kőedény- és porcelángyártásról átfogó képet ad a Porcelánmúzeum. Érdemes megnézni a település református és modern római katolikus templomát, amelyhez különlegességnek számító, porcelánképekből álló kálvária vezet.

A természet kedvelőinek kiváló túralehetőséget kínálnak a környező hegyek. A település központjában található az Országos Kék Túra keleti végét jelző emlékmű.
A településen 2004-től Fazekas-ház működik.

Gönc

Gönc német telepesfalu, mely a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.

Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.

A tatárjárás után a királynéi német telepesfalukat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség hatalmába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte országos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket is.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király egy ideig Göncön tartózkodott Amadé nádornál, a várban. 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, de sikertelenül. Az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették. A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott.

1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta és bevetette. Ettől kezdve a Drugetheké lett.

Gönc városának gazdasági életét már ez időben is a jelentős szőlőtermelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól.

Az 1332 évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. és fél fertó, 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett, mely az összeg nagyságát tekintve Göncnél mezőváros szintre mutat.

A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár (lásd: Károli-biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, amit mi sem bizonyít jobban, mintsem a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.

A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi jelentősségét.

1979–81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is.

2001-ben visszakapta városi rangját.

Huszita-ház

Az úgynevezett Huszita-ház Gönc északi részén, a Kossuth Lajos utcában található. A helyi hiedelem szerint husziták építették és lakták eredetileg, bár ezt máig sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani. Ma tájház.

Az épület a Gönci-patakkal párhuzamos főút mentén áll, ami régen az észak-déli kereskedelmi és hadi főút is volt egyben.

A ház fala kőből készült, amit mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség.

A műemlék jellegű épület lakótere három osztatú, egy tisztaszobára, egy konyhára és egy kisszobára oszlik, melyekhez kapcsolódik a kamra és a pince. 1832-ben jelentős átalakításon ment keresztül, végül az 1975-től 1978-ig tartó újabb átalakítás során nyerte el mai formáját.

Ekkor, 1978-ban az egykori lakóházban a XIX. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, ami a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylagosan jómódú életkörülményeit mutatja be. Ehhez kapcsoltan a tárlat bepillantást enged a helyi fazekasok, bognárok, cipészek, kádárok, papucsosok, szénégetők és molnárok akkori mindennapjaiba is.

A kiállítás nem csak a házban látható, hanem az alatta futó pincerendszerben is folytatódik; itt van a környék legnépszerűbb termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva néhány. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi (azaz 136,6 liter) musthoz.

A Huszita-ház udvara és az udvart követő hátsó épületek Gönc régi településszerkezetét mutatják, ami magán viseli az 1200-as évek utáni betelepítés nyomait. Ezek a jellegzetes hosszú telkek és a rajta levő egymás mögötti soros beépítés a családosztódások következménye. A kőépületek konytoltak és szinte valamennyi alápincézett.

A tájházban őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát is.

Pálffy-kastély

Az egykori Pálffy-kastély Gönc városában, a Kossuth utcában áll, a városháza épülete mellett.

A kastély 1780-ban épült

copf stílusban

. Később nagymértékben átalakították eklektikus stílusban. Az épület összetett alaprajzú, földszintes. A főhomlokzatára a timpanonos bejárat a leginkább meghatározó.

Az épület jelenleg gyermekotthonként működik, jó állapotban van, nem látogatható. Műemléki védettséget élvez.

Károlyi Gáspár

Károlyi Gáspár (a protestáns gyakorlatban: Károli Gáspár; Nagykároly, 1529. [más források szerint 1526/1530.] körül – Gönc, 1591.) Eredeti neve Radics vagy Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője

Iskoláit Nagykárolyban kezdte, Brassóban végezte, majd 1556-ban a Wittenbergi Egyetemen tanult (az egyetem tankönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). 1562-ben hazatért, egy év múlva, 1563-ban gönci református prédikátor lett, majd később esperes. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a tiszáninneni esperességek zsinatát. 1572-ben újjáépítette Gönc leégett templomát. 1591-ben Göncön halt meg.

Esperesként többször fellépett a szentháromságtagadók (unitáriusok) ellen, részt vett Nagyváradon

az unitárius-ellenes hitvitán

.

„Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

Károli Gáspár legjelentősebb munkája a Biblia első teljes magyar fordítása, melyet 1586-ban kezdett meg, Rákóczi Zsigmond támogatásával. Hat református lelkész társa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károli Biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia Vizsolyban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

Jelentős műve még „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” című könyve (Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…) (1563) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

Vizsolyban mellszobor, Göncön pedig egy egész alakos szobor állít emléket Károlinak. A gönci, Mátrai Lajos György által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött szobrot 1890-ben leplezték le.

1929-ben, Károli születésének 400. évfordulójáról Reményik Sándor: A fordító – Károli Gáspár emlékezetének című költeményében emlékezett meg.

Szintén 1929-ben, Nagykárolyban a református templom bejárata fölött emléktáblát avattak, melyen a következő szerepel:

„Születésében megáldott, életében istenes, halálában halhatatlan
KÁROLI GÁSPÁR
gönci papnak a Vizsolyi Biblia fordítójának
Nagykároly város szülöttének emlékezetére
születésének négyszáz éves fordulóján
az Úr MCMXXIX esztendejének szeptember hava XV. napján
állíttatták a református anyaszentegyház gyülekezetei.”

A templom kertjében is áll egy Károli-szobor.

Abaújvár

Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj-Hegyközi kistérségben, Miskolctól 72 kilométerre északkeletre, a szlovák határ mellett, a Hernád folyó bal partjának lankás, 240 m-ig emelkedő dombjain. Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt, aminek történelmi központja közvetlenül a folyó mellett, a várdombon és a mai Petőfi utca nyugati oldalán helyezkedett el. A környék a honfoglalás korában az Aba nemzetségé volt. Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár (első írott említése 1046-ból: Novum Castrum) nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában.

A település feltehetőleg a 11. században keletkezett – első említése 1046-ból származik –, bár földvár már hamarabb is állhatott itt. A régészeti feltárás szerint a fa-föld építésű vár sánca egy, a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványaira épült. Mai, dombvidéki halmazfalu szerkezete a 15. század közepére alakult ki.

A trianoni békeszerződés után a falu az ország peremére került, így még többet veszített jelentőségéből. Lakossága a században erőteljesen csökkent:

Az abaújvári vár

A megyének nevet adó vár a Zempléni-hegység északi peremén, egy alacsony, közvetlenül a Hernád partján álló dombon épült úgy, hogy a domb tetejét föld-fa sáncokkal vették körül; ez a gyakorlat a korabeli Magyarországon és Európában meglehetősen általános volt. A régészeti adatok szerint az abaújvári vár a 11. század első felében épült; a 14. századi krónikás hagyomány szerint Aba Sámuel emelte, mint ahogy neki tulajdonítják a megye megszervezését is.

A 14. századi krónikás hagyomány szerint a várat Aba Sámuel építtette (1041–1044 között), ez az adat egybevág a régészeti feltárások eredményével is. Neve azért lett Újvár, hogy megkülönböztessék a közeli Abaújszina melletti, 10. századi, Óvár nevű földvártól. Sánca meglepően épen élték túl a századokat. A ma is impozáns, 754 méter kerületű, trapéz alakú sánc 3,9 hektárt zár körül. Magassága a Hernád fölött tizenöt méter, a belső udvar fölött öt méter. A földsáncot igen komoly faépítmény erősítette; építésének módját a szerkezetét feltáró régészek rekonstruálták. A faszerkezet tette lehetővé, hogy az építmény külső fala meredekek legyen, és formáját ezer éven át, napjainkig megőrizze. A sáncba 72.260 m³ földet és 11.770 m³ fát építettek be — ezt munkát száz ember nyolcszáztíz munkanap alatt végezhette el; ennyi fa kitermeléséhez mintegy negyven hektárnyi erdőt kellett kivágni.

A fal alapszélessége huszonhárom méter volt, eredeti magasságát hét méterre becsülhetjük a belső oldalon, kívül pedig mintegy 15 méter magasra emelkedett a Hernád szintje fölé. A fal a külső oldalon meredeken emelkedett, itt a faszerkezetet vastag sárréteggel tapasztották be, hogy megakadályozzák a felgyújtását. Befelé viszont lépcsőzetesen lejtett, ez megkönnyítette a védők feljutását a sánc tetejére. Egyetlen kapuja kelet felől, a mai falu irányából nyílott. Innen egy mostanra már erősen feltöltődött árok is védte.

A vár többször is a magyar történelem fő sodrába került. Az 1046-ban hazatérő két Árpád-házi herceg, Levente és András itt gyűjtötte össze seregeit. 1046-ban az Orseoló Péter királlyal elégedetlen magyar urak által hazahívott két száműzött Árpád-házi herceg, András és Levente e várban találkozott a lázadó Vatával és társaival, akik itt ismerték el királyuknak Andrást. András innen indult el Székesfehérvár felé seregeivel, ahol rövidesen királlyá koronázták.

A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal, és itt pihentek meg a menekülésük után hazatérő Árpád-házi hercegek, a későbbi I. Géza és I. László királyok.

Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, a bátyja ellen lázadó Álmos foglalta el a várat Lengyelországból kapott katonai segítséggel. Könyves Kálmán ostrom alá vette Újvárat, mire a megrettent Álmos herceg megadta magát a királynak.

A tatárjárás (1241-42) idején Újvár volt Északkelet-Magyarország legerősebb erődítménye — olyannyira, hogy ellent tudott állni a tatárok támadásának.

A vár a 13. század közepén Észak- és Kelet-Magyarország legerősebb várának számított, a megmaradt okiratok szerint a tatároknak nem sikerült bevenniük 1241-42-ben. Újvár, amelyet éppen ettől az időtől kezdtek mind gyakrabban Abaújvárnak nevezni, a sok más Árpád kori ispáni székhellyel ellentétben a tatárjárás után még hosszú ideig megőrizte vezető szerepét. Nem sokkal a tatárjárás után, 1251-ben IV. Béla király személyesen intézkedett védelméről; ekkor valószínűleg kőfalat is építettek a fa-föld sáncok tetejére.

Az itt szolgáló ispánok egyben a királyi udvar főtisztviselői (nádor, udvarbíró, főlovászmester) is voltak.

Károly Róbert 1312. június 15-én, az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét a „kiskirály” tartományurak felett. A mintegy 18 km-re lévő csatatérről mintegy nyolcszáz holttestet, sok sebesültet vittek Abaújvár várába A győzelem után megfosztotta hatalmas birtokaiktól Amadé nádor fiait, és a vidék kormányzását Itáliában született hívére, Drugeth Fülöpre bízta. A vár kapitánya Perényi Miklós lett; a család rövid megszakításokkal évszázadokig birtokolta Abaújvárt. 1394-ben Zsigmond király megerősítette Perényi Pétert birtokában. Korai, megyeszékhelynek épült váraink a 13. század végén általában elveszítették jelentőségüket, de Újvár a 14. század közepéig megőrizte vezető szerepét. 1399-ben a Perényi család engedélyt kapott a királytól a vár megerősítésére — föltehető, hogy ekkor építették a föld-fa sánc tetejére azt a kőfalat, amelynek a nyomai máig jól kivehetők. A továbbiakban a várról nincs adatunk; várnagyát is csak 1332 körül említik utoljára iratok.

A hatalmas területű várat azonban feltehetően nem érte volna meg korszerűsíteni, ezért helyette Nagyidán építtettek maguknak új főúri központot kisebb, korszerűbb új várral.

A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét.

1441-ben Giskra János elfogatta a nagyidai vár és tartozékai – köztük Újvár – birtokosát, Perényi Jánost, és 24 000 aranyat követelt tőle szabadulása fejében. Perényi ennek csak egy részét tudta kifizetni, ezért elzálogosította a nagyidai várat és tartozékait Giskrának. Giskra pénzzavarai miatt 1449-ben Modrár Pálnak adta tovább a nagyidai uradalmat. 1461-ben Perényi János – a Giskra által elfogatott Perényi János fia – újra megszerezte a falut, amit azzal is megpecsételtek, hogy János elvette Modrár lányát, Katát.

1556-ban Perényi Ferenc részt vett a nagyidai vár védelmében, a várat azonban I. Ferdinánd csapatai elfoglalták, majd lerombolták, Ferencet pedig fogságba hurcolták. Ekkor, 1557-ben került a falu Perényi Mihály tulajdonába (a szerződésben szerepel először a falu nevében az Aba előtag). Az ő sírját 1835-ben találták meg a templomban.

Karbantartás híján a sáncok faszerkezete romlásnak indult, a kőfal köveit pedig a falubeli építkezésekhez használták fel. Noha a sáncok napjainkban is állnak, az ide látogatónak nem jelent maradandó élményt látványuk, mert a falu teljesen körbenőtte az egykori falakat, és egyébként sem esik jó rálátás a fákkal, bokrokkal benőtt egykori várfalra.

Református templom

14. században épült, a 13. századra datálható elődjének alapfalaira épült egyhajós templom félkörös, gótikus szentéllyel végződik. A 16. században a reformátusok birtokába került templom, építési hiányosságok, természeti katasztrófák miatt többször javításra, átépítésre, megerősítésre szorult.

A templomkertet, az egykori temetőt övező kőfal 1793-ból származik. Az egyhajós, keletelt, a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom falai törtkőből épültek. Az épületet támasztó támpillérek több periódusból származnak, illetve köpenyezéssel felvastagítva megerősítettek. Az egyszerű, sima homlokzatokat a hajón múlt századi, félköríves, kereteletlen, a szentélyen középkori, nyomott, csúcsíves ablaknyílások tagolják (az eredeti gótikus, mérműves kőkeretet egyetlen, a keletre nyíló ablak őrzi). A hajó sík famennyezetes, a szentély boltozott. Az épületet alacsony hajlásszögű, műpala héjalású tető fedi. Állagmegóvás céljából a századok során tizenöt támpillérrel vették körbe — amint később kiderült, ezek nemhogy javítanák a templom állapotát, de kimondottan rontják azt. Tornya a korábbi fa harangláb helyett 1866-ra épült meg, neogótikus stílusban nyolcszögletű tornyot építettek hozzá, amely olyan jól sikerült, hogy még a szakavatott szemet is megtévesztheti.

A főhomlokzat főtengelyében álló torony négyszög alépítményen nyolcszög alaprajzba átmenő felépítményes, csúcsíves, ablakokkal megnyitott harangszintjét egyszerű, bádogfedésű gúlasisak koronázza. Az épület kívül-belül a legutóbbi tatarozások során erősen cementes habarccsal, vakolt, fehérre meszelt. A templomtér nyugati végén fakarzat áll, bútorzata múlt században készült, a padlóburkolat mintás márványmozaik lap.

1912-ben egy felújítás során kerültek elő a falfestmények. 1966-ban az egész északi falat borító falfestményre találtak rá. Legutóbb 1966-ban, majd 1975-76-ban végeztek jelentősebb felújítási munkákat.

2008 novemberében a feltáró régészek megtalálták a valamikor 1423 előtt meghalt Perényi Péter országbíró sírkövét.

A falak, boltozatok mai állapota kielégítő, a sokszori át- és hozzáépítés dacára jelentősebb mozgásra utaló elválások, repedések egyelőre nem tapasztalhatók.

A kastély

Csáky kastély, majd Ferdinandy-kastély építtetője Csáky János volt a 18. században. De már jóval korábban is említenek egy fából készült kastélyt, amely a 16-17. században épült

Csáky Ferenc tulajdonrésze 1682-84 években: Nemesi curia fából, elhagyatva. A curiához szántók, ezek kapacitása; rétek hozadéka. Malom, kölyü is. Makkos erdő ezer disznóra. Termés után kilenced, sertések után tized. Szolgáltatás: 1 icce mogyoró.

Nemesi kúria allódiummal - Szántók, befogadóképességük - Rétek, szénahozamuk - Makkos erdő, hízlalható disznók - Malom hely, egykor 3 kőre forgó malom.

Nemesi curia fundusa a majorsági házzal 50 Ft. Szántói 30 kassai köböl elvetésére elegendők. Rétjei 16 szekér szénát hoznak. Két szőlő in promontorio Felke Bánya. Makkos erdeje 1000 disznó makkoltatására elegendő; a fele a fiscust illeti. Háromkerekű malma volt a kölyüvel együtt; Csáky Ferencet illette; teljesen elpusztult. 13 féltelkes jobbágy, á 75 Ft. 14 féltelek puszta, á 37,50.

A kastély a 20. század elején került Ferdinandy Gyula tulajdonába. Földszintes, hét tengelyes, keleti szárnya emeletes volt. Több szervezet üzemeltette az épületeket (TSZ, községi tanács stb.), 1955-ben renoválták. Az 1960-as évek után pusztult el.

Telkibánya

1270-ben említik először, mint Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát. A telkibányai aranybányászatról szóló legkorábbi írásos adat 1341-ből származik. Telkibányát Nagy Lajos 1341-ben bányavárossá emelte. 1367 előtt Telkibánya déli részén egy fából készült kápolna állt. 1367-ben a telkibányai bányaispán engedélyt kért Nagy Lajostól a kápolna elbontásához, annak érdekében, hogy ispotályt építhessenek. 1395-ben fallal és bástyákkal volt övezve. Telkibánya a felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja. 1447-ben Hunyadi János kormányzó Telkibányát a Rozgonyiaknak adományozta. 1517-ben Telkibánya lakossága 150 fő körüli. A felszín közeli aranytelérek kimerülése után a bányászata hanyatlásnak indult, emiatt 1574-1757 között szünetel a bányatermelés. A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el. A 19. század elején a telkibányai arany- és ezüstbányák még működnek, a településen vájárok és csillések is élnek. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Gazdái előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi családok voltak, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin lelőhelyekre alapozva. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A falut gyakran emlegetik Aranygombos Telkibányaként, úgy tartják, hogy a templom keresztjét tartó gomb lehetett arany, amit akkoriban csak a gazdagabb települések engedhettek meg maguknak.

Látnivalók:

Vártemplom

Kopjafás temető

Jégbarlang

Érc- és Ásványbányászati Múzeum

Konczfalva romjai

Szent Katalin ispotály és kápolna

Károlyi-vadászkastély - ma szállóként működik

Regéc

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13–14. század fordulója körül; 1307-ből származik róla az első adat.

Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. A kolostor 1612-ben elpusztult, pontos helye jelenleg nem ismert.

I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak. Ekkor a település is elpusztult. 1750-ben több környező településsel együtt Trautson herceg telepítette be újra, német telepesekkel.

Regéci vár

A Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.

A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt.

Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa.

1635-ben Eszterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.

I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára, I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklődött ez után egyik levelében, hogy Regécet nem vették e fel az "elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. 1676. március 27-én megszületett II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, II. Rákóczi Ferenc itt élt ötéves koráig. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre, Az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett.

Az esküvő után a regéci tárházba vitték Thököly ezüstneműit. 1683 májusában Regécen szervezték a felső magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által.

Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.

Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihalt, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.

1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége – Schwarzenberg Karolina és leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében.

Az épület

A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.

1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerült a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás született, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó villamos hálózat.A regéci vár komolyabb kutatása 1999-ban kezdődött el. Elsősorban az északi sziklacsúcson álló felsővárban folytak feltárások, majd a későbbiekben a középső vár nyugati oldalán. A déli sziklacsúcs régészetileg még szűz terület, ám a feltételezhető, hogy a földtakaró alatt akár boltozott helyiségek maradványai is lehetnek.

Az augusztus elején elkezdett állagmegóvási munkálatok, amelyeket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő finanszíroz, azokon a helyeken folynak, amelyeket már felderített a kutatás (ennek ellenére persze az építkezés közben is folyamatos a régészeti felügyelet). Így az északi csúcson álló öregtorony, illetve rondella, a keleti várfal, valamint a középső várban a nyugati várfal középső és északi szakasza újul meg. Mivel az állagmegóvás előtt a falak tövét, illetve a járószintek egy részét is megszabadították a vár törmelékeitől, helyenként újabb, csak éppen alsó szintekkel gazdagodtak az épületmaradványok. Így már jól érzékelhető a középső vár keleti oldalán álló reneszánsz palotaszárny tömegének viszonylag jó állapota: a pincével együtt három szintje is megvan. Bár a boltozatok természetesen beszakadtak, az indítások jól láthatók és könnyen kiszerkeszthetők, így nagy pontossággal lehetne rekonstruálni a reneszánsz épületet. A részletekről sok információt árulnak el a kőtöredékek, amelyekből még a kandallók is kiszerkeszthetők.

Az önkormányzat szerencsére nyitott a beruházás folytatására, így pályázni fognak, hogy az elkövetkező években szakaszosan folyhasson a vár kutatása és helyreállítása. Ennek keretén belül az eredeti bejárat feltárására és bemutatására is sor kerülhet, hiszen a vár jelenleg egy később, a kazamatákon át a Kút bástyán nyitott bejáraton közelíthető meg. Szintén érdekes feladat lesz az egykor a bejárathoz vezető út felkutatása, amelynek egyes részletei most is jól kivehetők a hegyoldalban.

A várban folytatott feltárásokat Giber Mihály régész vezeti, a helyreállítás tervezője Fülöp Róbert építész.

Történelmi emlékek és fesztivál Kárpátalján

2013. augusztus 28-tól szeptember 3-ig Kaszinecz Ottokár szervezésében

1. nap (szerda): Érkezés Csapra, csomagok berakása és indulás Ungvárra. Városnézés: görögkatolikus székesegyház, XIV. szd-i vár, skanzen, Színház tér, a régi korzó. Szabadidő után meglátogatjuk a Nevickei-várat. Szállás (2-3 ágyas, fürdőszobás) és vacsora Munkácson.

2. nap (csütörtök): Reggeli után indulás a Podheringi-emlékműhöz és emlékezünk az 1848-49-es hősökre. Következő emlékhelyünk a Perényi család XV. Sz-i Szent Miklós vára. Utána sétát teszünk a Schönnborn grófok parkjában, ahol megnézzük a volt vadászkastélyt. Ezután megérkezünk Szolyvára, az emlékparkba. Átutazva az Uklini-hágon, a „halál-völgyében” megnézzük az Árpád-vonal bunkerrendszerét (majd 500 m), régi úton utazunk a Vereckei szoroshoz. Utazás a Vereckei-hágóra, Závodka és Verbjázs faluk mellett. Séta az emlékűmhöz, koszorúzás. Szállás (2-3 ágyas, fürdőszobás) és vacsora Volócon.

3. nap (péntek): Reggeli után csomagberakás és indulás a Szinevéri-tóhoz, Ukrajna 7 természeti csodájának egyikéhez. Útközben megismerkedünk a Podobóczi- és a Szinevéri-hágókkal, több verhovinai fatemplommal, Kelecsény és Szojmi ásványvíz forrásaival. Séta a tó körül. Huszt felé Izka faluban kosárvásárlás. Utazás Huszton és Técsőn át Rahóra. Szállás 2,3 és 2+2 blokkos, fürdőszobás elhelyezéssel és vacsora.

4. nap (szombat): Reggeli után utazás Körösmezőre, ahol átszállunk terepjárókra és utazunk a Fekete-Tisza eredetéhez. Utána felmegyünk a plató tetejére és saslikot sütünk, szabadidő. Visszatérés Rahóra, vacsora.

5. nap (vasárnap): Reggeli után a csoport szabadprogram formában vesz részt a „Brinza ünnep”-ségen. Egésznapos kulturprogram, utána vacsora.

6. nap (hétfő): Reggeli után csomagberakás és indulás Európa-közepe emlékműhöz. Utána városnézés Técsőn, Huszton. Itt megtekintjük a vár-romot, a XVI. Szd-i református templomot. Ezt követi Tiszaújlak, a turulmadár szoborral, a sóház ahonnan a kurucok kiverték a labancokat. Utána városnézés Nagyszőlősön, római katolikus templom, ferences kolostor, Perényi-palota. Tovább utazunk Beregszászra. Városnézés, római katolikus és református templomok, Bethlen-palota, városközpont. Szállás (2-3 ágyas, fürdőszobás) és vacsora Munkácson.

7. nap (kedd): Reggeli és csomagberakás után indulás városnézésre, vár, XIV szd- kápolna, Rákóczi-palota. Bazilita kolostor XIV. szd-i eredetű, városközpont. Indulás Csapra kb. 13 órakor. Hazautazás.

Költségek:

Szállás, félpanziós ellátás, belépők, idegenvezetés, utazás Csaptól Csapig létszámtól függően kb.315 Euró/fő

Jelentkezés:

150 Euróval 2013. február 5-ig Sütő-Nagy Istvánnál (202-7849 vagy 30/934-6968).

Szakosztály Klubest

A Virányos Közösségi Házban (XII. Szarvas G. út 8/c.) minden hónap harmadik szerdáján (15. - 21. között) 18.30-tól. Az egyes alkalmak témáját a ház programjában adjuk meg.

Figyelmeztetés: A menetrendek változhatnak, ennek megfelelően az utazások időpontjai módosulhatnak.

Túravezetők: Sütő-Nagy István: 202-7849 és 30-934-6968,

Arday Lajosné: 356-0073.